Ne szólj szám…

“Ne szólj szám, nem fáj fejem.”

Hallottam én is ezt a közmondást oly sokszor gyermekkoromban. Felmerült bennem a kérdés, vajon hányan még?

Vasárnap nem írtam meg a bejegyzést advent harmadik vasárnapjáról. Mert elképedve néztem a tudósításokat. Megérintett. Megérintett, hogy nők álltak elől és férfiak. Együtt, emberek. Emberek, akik szeretnék elmondani a gondolataikat, véleményüket. Akik ki mernek állni és elmondani, akkor is, ha nem tudják, milyen fogadtatásban fognak részesülni (vagy tudják, csak bíznak benne, hogy lesz, aki melléjük áll és együtt megmutathatják, hogy mindenkinek szabad hallatni a hangját).

Sokat gondolkoztam rajta, megírjam-e ezt a posztot. Mert nem szeretnék politizálni. De úgy gondolom, ez már nem politika. Sok mindenről szólnak az elmúlt napok eseményei. Én most azokról írok, amik engem a legmélyebben megérintettek.

Az első a tisztelet. Ez a szó számomra nem csak azt jelenti, hogy előre köszönök az idősebbeknek. Számomra a tisztelet az, hogy meghallgatok másokat, igyekszem megérteni (nem kell egyetérteni!) az ő nézőpontjukat is, de attól még megtarthatom a saját véleményem és ezt ők is elfogadják. Nagyon fontosnak tartom a tisztelettel kapcsolatban, hogy amíg nem tiszteljük önmagunkat, addig másokat sem fogunk tudni igazán. Ha hagyjuk, hogy mindent lenyomjanak a torkunkon, akkor nem tiszteljük önmagunkat. De véleményem szerint még a másikat sem. És itt elértem a második, számomra nagyon fontos értékhez.

Ez a bizalom. Azzal, hogy szó nélkül elfogadok mindent, amit a másik fél mond, nem bízok meg benne. Nem bízok abban, hogy ő eléggé érett ahhoz, hogy megértsen. Nem feltételezem róla, hogy képes helytállni egy konfliktus során, hogy képes érveken alapuló párbeszédet folytatni. (Azért, hogy valóban képes legyen rá, csak ő tud tenni.)

És már el is érkeztem az utolsó gondolatomhoz ebben a témában most. Ez pedig a felelősség kérdése. Mert az szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy változás történhessen a világban. Mindannyian más eszközökkel rendelkezünk, mást tudunk tenni. Van, aki a szomszéd néninek ad egy szép napot és van, aki sok embert érhet el. De mind tudunk tenni! A legfontosabb az, hogy önmagunkban erősítsük a békét, harmóniát (nem a tompultságot!) és a szeretetet!

Szeretettel: Edit

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/emberek-n%C5%91-rali-tiltakoz%C3%A1s-unite-2575608/

Ha érdekesnek találtad a cikket, megköszönöm, ha megosztod! :)

Ha szeretnél még többet olvasni a témában, vagy közösséget találni, látogass el Facebook oldalamra is.

Instagramon pedig IDE kattintva találsz meg.