A remény vasárnapja

Advent első gyertyája a hitet jelképezte. A második a reményt hirdeti.

Vallási, spirituális vonatkozásban sok cikket lehet olvasni a témában. Én most gyakorlati oldalról szeretném megközelíteni.

A remény szép és szükséges dolog. Amikor szeretnénk elérni valamit az életben, akkor nem mindegy, hogy remény van a szívünkben és bízunk a sikerben, a támogatásban, vagy félünk attól, hogy nem sikerül. Mert a félelem blokkol. Amikor félünk, kevésbé tudunk a megoldásra gondolni. Amikor remélünk, akkor viszont felébred a kreativitásunk, vidáman beszélgetünk másokkal, akik segíthetnek…

Nagyon könnyű azt mondani, hogy válasszuk a reményt a félelem helyett. Most mutatok néhány tippet, hogy ne csak mondani legyen könnyű.

• Ne várjuk el, hogy elmúlik a félelem. Akkor is haladjunk a célunk felé, ha félünk.
• Koncentráljunk a célunkra és arra a jóra, amit ad, amikor elérjük.
• Beszélgessünk olyan emberekkel, akik hisznek bennünk. (Olyanokkal ne, akik szintén félnek!)
• Adjunk reményt másnak! Mutassuk meg valakinek, hogy van jóság a világban. Ehhez elég lehet egy kedves mosoly, egy jó szó, mikor valaki padlón van. Ettől mi is a jóra kezdünk koncentrálni.
• Vegyünk mély levegőt és koncentráljunk az előttünk álló feladatra, lépésre. Egyszerre csak egyre!
• Keressük a jót, a szeretetet! Figyeljünk arra, milyen hírek árasztják el az üzenőfalunkat, a mindennapjainkat.
• Tegyük a környezetünket olyanná, hogy jól érezzük magunkat benne. Kezdjük ezt akár kis lépésekkel, apró díszekkel.
• Olvassunk. Egy jó regény, csodákra képes! 😉

Várd a Karácsonyt úgy, hogy a szívedet szeretettel, hittel, reménnyel töltöd meg félelem helyett. Hidd el, ez a legszebb ajándék Önmagad és a családod számára is!

Szeretettel: Edit

Ha érdekesnek találtad a cikket, megköszönöm, ha megosztod! :)

Ha szeretnél még többet olvasni a témában, vagy közösséget találni, látogass el Facebook oldalamra is.

Instagramon pedig IDE kattintva találsz meg.