De mi is az az önismeret és miért jó az nekünk?
Ennek bemutatására a Johari ablak modellt választottam.
A Johari ablak 4 területet mutat meg:
A határok rugalmasak, a helyzettől is függnek. A főnökömnek nem feltétlenül mutatom meg legvagányabb énemet, de a barátaimnak igen. Vagy épp fordítva. Főnököm előtt megcsillogtatom a tudásomnak, képességeimnek azt a részét is, amit a barátaimnak nem mutatok meg.
A cél az, hogy minél nagyobb legyen a Nyitott terület. Ami azt jelenti, hogy jól ismerem önmagamat és fel is merem vállalni mások előtt, hogy milyen vagyok valójában. Ez pedig két dolgot feltételez. Szükségem van önismeretre és önbizalomra is.
Te hol tartasz ezen a téren? Melyik területed a legnagyobb?
Még egy dolgot szeretnék megmutatni Neked ebben a bejegyzésben. Ez az Önismereti kerék:
Nézzük mit jelenetnek az egyes területek!
Érzet: Az érzékszerveinkkel felfogott információk. Egy virág képe pl.
Értelmezés: Az érzet intellektuális feldolgozása tartozik ide. Értelmezem, hogy az egy virág képe, fehér, nagy szirmok…
Érzelem: Ez érzelmi, indulati állapotaink megtapasztalását jelenti. Örömmel tölt el a virág látványa
Szándék: Ez az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat jelenti. Szívesen vinnék belőle a vázámba
Cselekvés: Ez az adott helyzetben való viselkedést jelenti. Egy szálat leszakítok és elviszem
Az önismeret annál teljesebb, minél inkább tisztában vagyunk mind az öt területtel. Ha egyik vagy másik terület hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas kapcsolataiban. Az önismereti kerék hiányosságai alapján hat típust különböztethetünk meg: (a dőlt betűs rész azt mutatja, mely területeket használja az illető)
Értelmezés, cselekvés: Az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja.
Értelmezés, érzés, cselekvés: Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert.
Érzékelés, érzés, cselekvés: Itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai “viszik”, azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre.
Értelmezés, érzés: Nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át cselekedetekbe.
Értelmezés összekeverése az érzelmekkel: Az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan alacsony szintjében.
Szándék, cselekvés: Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik.
Te hova tartozol? Melyik az a terület, amire ezentúl jobban fogsz figyelni? Ezt hasznos, ha leírod, akkor még jobban tudatosodik benned.
Ezt úgy a legkönnyebb feltérképezned, ha most felidézel egy helyzetet, ami valamiért zavart. Emlékezz rá vissza.
Mit éreztél akkor?
Milyen gondolataid voltak abban a helyzetben?
Mit érezhetett, mit gondolhatott a másik fél?
Ha ezeket az érzéseket, gondolatokat figyelembe veszed, akkor most hogy cselekednél?
Mi lehetett az, amit akkor nem vettél figyelembe?
Vagy csak nem mertél úgy cselekedni, ahogy szerettél volna?
És egy Önbizalom erősítő gyakorlat: Írd le öt tulajdonságodat, amit szeretsz Magadban! Hogy még erősebb legyen a hatás, oszd meg velünk! Sajnos a jó tulajdonságait kiemelő embereket sokszor felcímkézik, beképzeltnek tartják, pedig nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az erősségeinkkel. Hiszen a kapcsolatainkban és a munkánk során is jó, ha tudunk rájuk építeni, ki tudjuk használni azokat.
Szeretettel: Edit
A bejegyzés megírásához dr. Gulácsi Bernadett A coaching folyamata 1. című tanfolyami jegyzetét használtam fel.
Ha érdekesnek találtad a cikket, megköszönöm, ha megosztod! :)
Ha szeretnél még többet olvasni a témában, vagy közösséget találni, látogass el Facebook oldalamra is.
Instagramon pedig IDE kattintva találsz meg.